Space Poker
Amikor először megláttam a Space Pokert, azt gondoltam: "hú micsoda ötlet!", és hogy miért nem nekem jutott eszembe egy kártyajáték összekombinálása más játékstílussal. Továbbra is nagy ötletnek tartom, de a Space Poker nem tudott élni a lehetőséggel, és egy kihagyott ziccer maradt.
Oldalra scrollozós térben kell egy űrhajóval összekapkodni a kártyalapokat. Az üzemanyagunk folyamatosan fogy, amit a minél magasabb értékű lapkombinációk kigyűjtésével kell feltölteni. Ha kifogyott, akkor felrobban az űrhajó, és game over. (De kérdem én, hogy mi ég, hisz pont üzemanyag nincs már ami éghetne, sem oxigén nincs az űrben ami az égéshez kellene, de ez lényegtelen.)
Valójában semmilyen taktikázásra nincs lehetőség, és ez a legnagyobb probléma az egészben. Egy-két lapot lehet látni előre. Meg annyira gyorsan fogy a nafta, hogy muszáj sorban összekapkodni a lapokat, és reménykedni abban, hogy hátha bead valami ütőset. Az űrhajó mindössze három sorban tud lenni a képen, és lassan is vált közöttük, így a manőverezésre, ezáltal egy pontos stratégia kivitelezésére pláne semmi lehetőség nem adatik.
Ezt a játékot alaposabban átgondolva, a taktikázásra lehetőséget adva, egy fantasztikus játékot lehetett volna alkotni, ami akár kétjátékos módban is megállta volna a helyét. Ebben a formájában egy jó ötlet mögé bújt nagy semmi.