Space Sentinel
A másolgatós délutánok feledhetetlen pillanatai maradtak számomra azok, amikor egy ismeretlen játékot betöltve, az első öt másodpercnyi benyomás alapján azonnal ítéletet alkotva, teli torokból kiröhögtök azt, és a gépet egy gyors ki-be kapcsolással újraindítottuk. Ezek mind az agyatlan lövöldözés kategóriájába eső játékok voltak, ahol valami dedós hangeffekt kíséretében, az AUTO FIRE kapcsolót ON-ra állítva kellett darálni a végeláthatatlan ellent. Mi ennél emelkedettebb játékokat kerestünk már akkoriban is.
A Space Sentinelt nem mi vettük át (mi nem "másoltuk" akkoriban, hanem "átvettük" a játékokat), hanem az első kazettáink valamelyikén kaptuk, így a szűrőnkön nem tudott fennakadni. Pedig már a címképernyő önmagában megérdemelné a megszégyenítő kiröhögést. A végletekig primitív megoldás a Commodore 64 összes színében villódzik, ahol egyetlen lehetőség van: a tűzgomb megnyomására indul a játék.
A támadás alatt álló Föld bolygót kell megvédeni a körülötte repkedő, és a planétára csapást mérő űrhajóktól. Egy föld körüli pályán keringő nem tudom micsoda vagyunk. A mozgásunkat nem tudjuk befolyásolni, viszont lőni a szélrózsa mind a 8 irányába lehet, és tölténylimit sincs. Amikor a bolygó túloldalán vagyunk, akkor nem lehet lőni, de ez valamilyen fizikai abnormalitás miatt szerencsére jóval kevesebb ideig tart, mint az előtérben tartózkodás.
Egyre gonoszabb űrhódítók jönnek, akik már rakétákat is indítanak anyaföldünk irányába. Ezeket a tölteteket a legfontosabb szétlőni, mert ha becsapódnak, akkor az szemmel látható geomorfológiai változást idéz elő szeretett Földünk bioszférájában. Vagyis a Föld fogy! Meghalni a játékban nem tudunk, viszont nyerni sem. Kizárólag késleltetni tudjuk az elkerülhetetlen véget, a bolygó teljes pusztulását.
Talán sajnálatból tölthettem be egyszer, vagy azért, hogy a kazetta szalagja ott is használatba legyen véve, nem tudom. De arra emlékszem, hogy akkor egész jól elvoltam vele, és emiatt volt egy kisebb ráébredésem a prekoncepciók hamisságára, hogy talán megéri az esélyt megadni egy első blikkre nem tetsző játéknak is.