Sydney Hunter and the Sacred Tribe
Az egyik kedvenc C64-es játékom, amennyiben az újkoriakat is beleszámolom, hisz ez egy 2018-as alkotás. Egyképernyős platform, ami több elemében hasonlít a Montezuma's Revenge-re, egyfajta folytatása annak, csak a kor követelményeinek megfelelően tökéletes játszhatósággal, szuper hangokkal, és ámulatos képi világgal van megáldva. A sztori szerint a Yucatán-félszigeten kincsvadászkodunk, ám egy törzs elfogott minket, és ki kell jutni. A játék egyedüli hibája szerintem épp ez a történetmesélős rész, hiszen két mondat miatt egy csomó felesleges képernyő töltődik be. De ezzel az összes negatívumot elmondtam.
Olyan atmoszférát teremt a játék, amit csak nagyon kevés tud. Engem azonnal beránt, rendesen ott érzem magamat egy dohos, pókhálós, föld alatti ősi járatrendszerben, úgy, hogy még igaziból sosem jártam ilyenben. A fáklyák pulzáló villogása még rejtélyesebbé teszi a helyszíneket. A legendás C64-es téglaábrázolás műfaját is megreformálja, a váltakozó nagyságú blokkok és téglák minden pálya látványvilágának alapját adják úgy, hogy valójában alig pár pixel sejteti azokat, közelebbről megnézve a nagy részük feketeség.
Gyémántokat kell összegyűjtögetni, miközben akadályozó elemek sokasága működik a pályán. Vannak denevérek, pókok, patkányok, kígyók. Helyenként a törzs egy tagja utunkat állja, és csak akkor enged tovább, ha elegendő drágakövet gyűjtöttünk össze. Ehhez a barlangrendszer teljes bejárása szükségeltetik. Előnyben lesznek azok a kalandorok, akiknek a fejében össze tud állni a játék térképe. A piros gyémántok ötöt érnek, a zöldek tízet. A legtöbbet a ládákból kinyerhető sárga gyémánt adja, de a láda nyitásához előbb kulcsot kell szerezni.
Van még valami bálvány szerű felvehető tárgy, aminek hatására lilák leszünk, de a színváltásnál fontosabb, hogy ez egy ideig sérthetetlenséget biztosít. Az ananász (?) megevése bónusz életet ad. A sárga színű posványba bele lehet esni, nem ártalmas, viszont könnyen süllyed benne a muki. A Montezumához hasonlóan ez a játék is előszeretettel alkalmazza a tüzet, és a fogyó talajt is. Nekem eltelt egy darabig, amíg rájöttem, hogy az ajtók is használhatóak. A felfelével lehet bemenni, hogy aztán teljesen máshol bukkanjunk elő. Némely szobákat csak az egyik irányból tanácsos megközelíteni.
Apró tippem, hogy ha úgy adódott, hogy meghaltunk, akkor utána azonnal használjuk ki azt a pár másodperc előnyt, amíg sérthetetlenek vagyunk, ez nagy segítség tud lenni a nehezebb helyszíneken. Nem akarok minden poént lelőni, de megjegyezném itt, hogy a sárga lében úszva is át lehet haladni a következő képre. Időkorlát nincs, ananász van bőven, szóval a lelkes próbálkozóknak biztosan sikerélményük lesz.
Az irányítás légiesen könnyed. Nincsenek pixelharcok, nincsenek szándékosan úgy megtervezve a pályák, hogy minél nagyobb szívatást jelentsenek. Bár kétségtelen, hogy azért a vége felé van egy-két képernyő, ahol szükségünk lesz minden addig összeszedett képességünkre. Alapvetően könnyű játék, gyorsan végigjátszható. Az is könnyítés, hogy nem kell minden gyémántot begyűjteni, egy-kettő el is maradhat akár, az a lényeg, hogy az áthaladáshoz szükséges limitek meglegyenek. Először eredeti C64-en, régi CRT TV-n játszottam végig, hatalmas élményt adott.
A zenék tökéletesen aláfestik a grafika által csúcsra tolt hangulatot. A kétszólamú zenék mellett az adott képernyőn kóborló ellenségek hangja hallható. A tűzlabdák fortyognak, a denevérek klaffognak, a kígyók floppannak. A legjobb hangjuk a pókoknak van, ahogyan kaparnak vagy mit csinálnak, az hangmérnöki különdíjat érdemelne. Az ugrás hangja is jó, bár azt sosem értettem, hogy miért van hangja annak, ha valaki ugrik.
Maga a játék része természetesen belefér a C64 tágas memóriájába, egyszer sem tölt, ez talán már nem is hír értékű. Az igazi, lélekkel teli, kézműves szoftverfejlesztés mintapéldánya. Küldöm mindenkinek, aki szereti, játsszátok végig! A crackorok csináltak belőle egy multicolor verziót is, de szerintem pont a hi-res grafika az, ami illik ehhez a hangulathoz, épp ezért az eredetit ajánlom. Tessék a csatolt képekben gyönyörködni, és közben nem elfelejteni, hogy egy 40 éves hardver adja ezt a vizualitást!
Linkek
- Sydney Hunter and the Sacred Tribe letöltése
- Végigjátszás videó
- Sydney Hunter and the Sacred Tribe indítása!