Jupiter Lander
A Commodore cég holdra szállós játéka. Az eredeti ötleten annyit változtattak, hogy a Hold helyett a Jupiter felszínén kell landolni, ami viszont hülyeség, mert a Jupiter nem kőzetbolygó. A vörös terep sokkal inkább egy Mars Landerért kiáltott volna, de végül is annyira mindegy, a szimuláció élvezetén ez nem változtat semmit.
Adott három leszállópálya, azok valamelyikére kell lerakni a holdkompot. Elnézést, jupiterkompot. Irányváltáshoz és a gravitáció ellensúlyozásához az üzemanyagunk égetése az egyetlen mód. Arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával, a lehető legsimább landolást produkáljuk. Ha túl nagy sebességgel esünk le, akkor a becsapódás miatt szétszáll a gép, ha túltoljuk neki a gázt, akkor meg felemelkedik a jármű.
A bolygó kőzeteihez tilos hozzáérni, és a képből sem szabad felül kirepülni, mert akkor elszállunk az űrben bele a végtelenségbe. Ha közelítünk egy célponthoz, akkor rázoomol a kép csak arra a részre, így még precízebbé válik a landolás. Úgy kell ügyeskedni, hogy a kulcspillanatban a jobb oldalon látható gyorsulásmérőt a sárga részben tartsuk. Minél finomabb a földet érés, annál több pontot kapunk, amit a leszállóhely nehézségével szoroz be a program.
Három nehézség van, x2, x5, x10. Komolyabb kihívást egyedül a tízes jelent, oda nagyon szűk járat vezet be. Az egész Jupiteren nem találtak ennél optimálisabb helyet landolásra? Az is nehezíti a tízes elérését, hogy menet közben el kell szállni a 2-es felett, és akkor ráközelít arra. Ha leszálltunk, a megszerzett pontjaink alapján üzemanyag visszapótlást kapunk, ami gyakorlatilag az életünk. Tehát minél profibb a landolás, annál tovább játszhatunk, ugyanis egészen addig próbálkozhatunk, amíg ki nem ürül a tank.